A szervek m�k�d�se 

Saj�t szerveinkhez hasonl�an a nyulak szerveinek m�k�d�se is k�nnyen meg�rthet�. A helyes tart�s �rdek�ben �rdemes figyelmet szentelni a k�l�nb�z� szervek m�k�d�s�nek megismer�s�re.

Em�szt�szervek

A ny�l em�szt�rendszere a sz�j�reggel kezd�dik. Itt tal�lhat�k a fogak, a nyelv �s a k�l�nb�z� mirigyek, amelyek a t�pl�l�kot a fogakkal t�rt�n� felapr�t�s ut�n ny�llal �sszekeverik. A ny�lban l�v� anyagok -az enzimek - hivatottak arra, hogy a kem�ny�t�ket cukorr� v�ltoztass�k. A gyomorban a p�p �sszekeveredik a gyomornedvvel. Ez a gyomornedv ferment�l� anyagokat �s s�savat tartalmaz. A tov�bbi em�szt�st ezek seg�tik el�. A ny�l gyomra nem t�l izmos, �gy a p�pet a k�vetkez� falat "seg�ti" tov�bb a v�konyb�lbe. A t�pl�l�k innen sz�v�dik fel. Ebb�l meg�rthetj�k, hogy mi�rt fontos, hogy mindig legyen nyuszink el�tt takarm�ny - a ny�l gyakran fogyaszt kisebb mennyis�g� takarm�nyt. Viszont arra is figyeln�nk kell, hogy a nyuszi nehogy t�lzab�lja mag�t, mert gyomra k�nnyen t�lterhel�dik �s a hi�nyz� izmok miatt nem tud h�nyni, teh�t a felesleges t�pl�l�kot nem k�pes kih�nyni. Teh�t gyakran adjunk kisebb adagokat.
A m�j �s a hasny�lmirigyek kivezet� j�ratai a v�konyb�l els� szakasz�ba, a nyomb�lbe torkollnak. A v�konyb�lben t�rt�nik els�sorban a feh�rj�k, a zs�rok �s a sz�nhidr�tok em�szt�se. Az ezekb�l nyert anyagok a b�l fal�n kereszt�l a v�r�ram �s a nyirokrendszer seg�ts�g�vel jutnak a test k�l�nb�z� r�szeibe. A t�pl�l�k marad�k r�szecsk�i a vastagb�lbe ker�lnek. Ebben a szervben egyed�l�ll� folyamatok zajlanak le: a t�bbi �llatfajhoz k�pest nagy m�ret� vakb�l erjeszt� kamrak�nt m�k�dik. Az itt tal�lhat� bakt�riumok a t�pl�l�k maradv�nyaib�l a sz�mukra felhaszn�lhat� r�szeket �rt�kes�tik. A ny�l �gy seg�ti a vakbel�ben lak� bakt�riumok �letben marad�s�t, hogy a kis darab t�pl�l�kokat, amelyeknek j�l t�madhat� fel�let�k van, a vakb�lbe k�ldi, m�g a nagyobb r�szeket gyorsabban juttatja kereszt�l a belein. A ny�l eg�szs�ge szempontj�b�l nagyon fontos a bakt�riumok munk�ja, mert a keletkezett bakt�riumt�megb�l bizonyos id�k�z�nk�nt �n. l�gy-b�lsarat k�pez, melyet k�zvetlen�l  v�gb�lny�l�s�b�l fogyaszt el. �gy l�tja el mag�t a bakt�riumok �ltal k�sz�tett vitaminokkal. A l�gy-b�ls�r viszonylag puh�bb, vil�gosabb �s f�nyl� bevonat bor�tja. Ezek a bakt�riumok n�lk�l�zhetetlenek a nyersrostokban gazdag t�pl�l�k lebont�s�ban, emellett jelent�s mennyis�g�, a B-vitamincsoportba tartoz� vitamint �ll�tanak el�. Ez�ltal a nyulak a k�l�nb�z� B-vitaminok l�nyeges r�sz�t a saj�t b�lrendszer�kben �l� bakt�riumokkal termeltetik meg. A feh�rje, amit ez a sok bakt�rium tartalmaz, ezenk�v�l n�lk�l�zhetetlen feh�rjeforr�st jelent a nyulak t�pl�lkoz�s�ban. Ez�rt, ha a l�gy-b�ls�r termel�se zavart szenved, az s�lyos betegs�geket okozhat.
A vastagb�l v�gs� szakasz�ban, a remese- �s v�gb�lben a b�ltartalom nedvess�gtartalma felsz�v�dik, megkem�nyedik �s kialakul a bogy�s �r�l�k, amely a v�gb�lny�l�son �t t�vozik.
A ny�l eg�szs�ge szempontj�b�l a j� em�szt�s rendk�v�l fontos!

L�gz�szervek

A l�gz�rendszer az orral kezd�dik. A besz�vott friss leveg� a l�gcs�v�n kereszt�l jut el a t�d�be.
A norm�lisan l�legz� �llat orra �temesen fel- �s lemozog az orra. Az orrnak tiszt�nak �s v�lad�kmentesnek kell lennie. A l�gv�telnek nem kell, hogy hangja legyen.

Ivarszervek

A bels� ivarszervekhez tartoznak az ivarmirigyek a kivezet� j�rataikkal, �s a hozz�juk tartoz� nemi szervek, mik�zben a k�ls� ivarszervek alatt a szapor�t� szerveket �rtj�k.

H�m ivarszervek

Ide tartozik a k�t here, a k�t ond�vezet� a h�gycs� �s a p�nisz. A d�lmirigy vagy m�s n�ven a prosztata �ll�tja el� az ond�sejtek mozgat�s�t �s sz�ll�t�s�t seg�t� v�lad�kot. Fiatalkori fejl�d�si rendelleness�g, ha nem v�ndorol le mindk�t here a herezacsk�ba. Ezt rejtett her�j�s�gnek nevezz�k �s b�r a bak term�keny�t�k�pes, m�gse k�v�natos teny�szteni, mert ez az abnorm�lis �llapot �r�kl�d�. K�l�nleges a nyulak eset�ben, hogy a bak k�pes her�it a herezacsk�kb�l a has�regbe emelni.

N�i ivarszervek

Ezek a k�t petef�szek, a petevezet�, a m�h �s a h�vely. M�s �llatokkal szemben a ny�l k�t teljesen elv�lasztott m�hszarvval rendelkezik, amelyek k�l�n-k�l�n ny�lnak a h�velybe. Ez el�g k�l�nleges jelens�g.
Ez okb�l kifoly�lag elm�letileg nem kiz�rt a t�lterm�keny�t�s, ami azt jelenti, hogy mindk�t m�hszarv egym�st�l f�ggetlen�l term�keny�lhet meg.

A t�bbi h�zi�llattal ellent�tben a nyulaknak nincs szab�lyos ivarz�si ciklusuk. A ny�l petef�szk�ben az �v legnagyobb r�sz�ben vannak megterm�keny�thet� pet�k. Az ivarz�s a szok�sost�l elt�r� magatart�sban �s a p�ra v�r�s�d�s�ben nyilv�nul meg.
A nyulak n�vekv� p�rz�si kedv�t a hosszabb ideig tart� nappali vil�goss�g, illetve a nagyobb nappali f�nyess�g eredm�nyezi.

Forr�s: Gr�n, P. (1998): A h�ziny�l. 3. magyar kiad�s. H�DPRESS NYOMDA Kft. H�dmez�v�s�rhely