J, ha tudod 
Hidegben n, melegben cskken a nyuszik tvgya.
Az alacsonyabb energiaszint takarmnybl tbbet, a magasbl kevesebbet fogyasztanak.
A takarmny fizikai formja is hatssal van a nyuszik fogyasztsra. A lisztszer keverket nem szvesen eszik meg, a poros tpot kikararjk. Szabad vlaszts mellett a szlas takarmnyhoz jobban hasonl hosszabb s vkonyabb tpot rszestik elnyben, a rvidebbel s a vastagabbal szemben.
A vkonyabb szl s a hosszabb takarmnyt szvesebben fogyasztjk.
Zavartalan krlmnyek kztt tartott nyuszik jjel tbbet esznek, mint nappal.
A nvendk nyulak takarmnyfogyasztsa 12-14 hetes korukig n, majd stabilizldik.
A nyuszi nem tud hnyni, brmi kerl is be a gyomorba, "nincs visszat".
A napi evsi alkalmak szma 35-40, az ivsi alkalmak 30-35. Ahogy n a nyuszi, ezek a szmok nem vltoznak, csak n az alkalmanknti, illetve az egy perc alatt elfogyasztott takarmny s vz mennyisge. A szrazanyag- s vzfogyaszts kztti arny kb. 1:2.
A nyuszik szmra a 20C (18-24C) krli hmrsklet az idelis.
ltalban a leveg 65-70%-os relatv pratartalma a kvnatos.
Az letkor elrehaladtval a meleg irnt rzkenyebb, a hideggel szemben ellenllbb vlnak.
Napszaktl fggen egy-egy tkezs kztt rvidebb vagy hosszabb id telik el. Ha a kicsi nyuszik naponta csak egy-kt rn keresztl jutnnak takarmnyhoz, hen pusztulnnak, de mg 8 rs evsi (16 rs koplalsi) id esetn sem kpesek napi takarmnyszksgletket felvenni. A 12-16 rn keresztl etethz engedett nyuszik mr ugyanannyi takarmnyt tudnak elfogyasztani, mint a 24 rn t folyamatosan tpllkozk.
A naponta 10 percig vzhez jut nyuszinak mr nem cskken a takarmnyfogyasztsa.
Az tlagostl eltr hmrskleten megvltozik a nyuszik viselkedse. Hidegben "cskkentik testfelletket", vagyis sszekuporodnak, szrzetket kiss felborzoljk, ha tbben vannak egy ketrecben, sszebjnak. Magas hmrskleten elnylva fekszenek, lgvtelk szma megn (lihegnek), szrzetk lesimul, fleikben az erek kitgulnak s mint hlead "raditorok" mkdnek.
A nyl nagyon rosszul emszti a rostot, mivel nincs sajt cellulzbont enzime. Mgis tpllknak magas rosttartalmnak kell lennie (13-15%, mely 2/3-ad rszben emszthetetlen rostot kell hogy tartalmazzon) mert:
- biztostja a bltartalom megfelel sebessg thaladst a blcsatornn
- rszben energit ad
- toxinmegkt (hemicellulz)
- a cellulzbl kpzd ecetsav cskkenti a vakbl pH-jt, s ezzel akadlyozza a kros baktriumok elszaporodst
- megakadlyozza a szrlabda kialakulst a gyomorban
- teltettsgi rzst okoz.
Forrs: Horn P. (szerk.) (2000): llattenyszts 3. Serts, nyl, prmes llatok, hal. Mezgazda Kiad, Budapest.
|