A kis fiókák csupaszon, csukott szemmel és füllel jönnek a világra. Érdekes módon szájukban már születésükkor 16 fog van. Naponta egyszer szopnak kb. 2,5-3 percig (az első 1-2 napban esetleg 4-5 percig). Ez idő alatt veszik fel napi tejszükségletüket. (Testsúlyuk kb. 15-20%-át teszi ki.) Ebből is látható, hogy a nyúltej rendkívül tartalmas, sokkal táplálóbb, koncentráltabb, mint mondjuk a tehéntej vagy a kutya illetve a cica teje.
A pici nyuszikat belső "biológiai óra" figyelmezteti a szoptatás várható időpontjára. Az anya megjelenése előtt kitakarják magukat. A mama érkezését nagy izgatottsággal fogadják és magas, csipogáshoz hasonlító hangot adnak. Nagy tülekedéssel próbálják a ciciket elérni. A csecsbimbót szag (az anyatejben termelődő feromon) alapján találják meg. A szoptatás alatt többször, úgy 15-20 másodpercenként cicit váltanak, ez teszi lehetővé, hogy egy anya több fiókát is felneveljen, mint ahány cicije van. A szoptatást az anya hirtelen fejezi be, leugrik a fészekről, a picik pedig magukra húzzák a szőrtakarót.

A csupaszon világrajött szopósnyulak hőmérsékletigénye sokkal magasabb, mint a növendék vagy a kifejlett nyusziké. Nincs hőszigetelő szőrtakarójuk, a kis tömeghez viszonyítva nagy a testfelületük. Az újszülött nyulak számára a 35°C tekinthető optimálisnak. A fészek és a szőrtakaró biztosítja számukra a védelmet.
Az újszülött és a szopós nyulak hőtermelésében fontos szerepet tölt be a nyak és a lapockák közötti tájékon található barna zsírszövet. Kizárólagos feladata a hőtermelés, éhezés alkalmával sem szolgál energiaforrásul az életfolyamatok fenntartásához. (A hőtermelés energiaforrását a barna zsírszövetben lévő trigliceridekben tárolt zsírsavak képezik.)

Az első hét végére nagy fejlődésen mennek keresztül, beszőrösödnek és nagyjából tudható, hogy milyen színűek lesznek. Szinte az egész napot alvással töltik, cseppet sem "nyuszis pózban" egymáson heverésznek, tömörülnek. :)

Forrás: Horn P. (szerk.) (2000): Állattenyésztés 3. Sertés, nyúl, prémes állatok, hal. Mezőgazda Kiadó, Budapest.